Általános információk
A vizsgálat célja, hogy az adott várandósnál, a lehető legpontosabban becsüljük a Down-kór, egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenességek és az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulásának kockázatát.
A szőrővizsgálat eredménye irányadó lehet a további, diagnózist adó, beavatkozással járó (invazív) vizsgálatok elvégzésének szükségességére.
A szőrővizsgálat kockázatmentesen, az anyai vérből nyert információk alapján, az anyai életkorból kiindulva határozza meg a rendellenesség előfordulásának kockázatát.
A szőrővizsgálat elvégzése minden várandós számára javasolt, mert a kockázat meghatározásának módszeréből adódóan, jó hatékonysággal találja meg az alacsony életkor ellenére magas kockázatú várandósokat és segítséget nyújt a magasabb életkoruk miatt nagyobb kockázatú csoportba sorolt várandósoknál az invazív vizsgálat szükségességének megítélésében.
A Quartett-teszt a Down-kór kiszőrésének leghatékonyabb módszere a várandósság 15-20. hetében. A Teszt, a második trimeszterben (optimálisan a 15. vagy a 16. héten), az anyai vérben négy jelzőt vizsgálva, határozza meg a rendellenesség előfordulásának kockázatát.
A Quartett-teszt, a Down-kórral sújtott terhességek átlagosan 76%-át szőri ki, ha 1:250 vagy a feletti kockázat esetén pozitívnak minősítjük a szőrővizsgálat eredményét és a magzati kromoszómavizsgálat elvégzésre kerül. E határérték alkalmazása mellett a várandósok mintegy 5%-nál pozitív eredmény várható.
Együttmőködő partnerünk, az angol Wolfson Betegségmegelőzési Intézet világvezető a Down-kór várandósság alatti szűrésének széleskörű alkalmazásában illetve fejlesztésében. A szakterületen végzett munkája, kutatási eredményei kiemelkedő nemzetközi elismertségűek.
Down-kór (21-es triszómia)
A Down-kór (régen hibásan mongolizmusnak vagy mongol idiocizmusnak nevezték) a 21. kromoszóma többletére vezethető vissza és jellemző küllemmel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Az anyai életkor előrehaladtával a Down-kór kialakulásának gyakorisága növekszik. Míg 30 éves korban a kockázat a rendellenesség előfordulására kb. egy ezrelék, 40 éves terheseknél már több mint 1%-ra nő.
A Down-kór gyakorisága hazánkban korábban 0,12% volt, tehát 800 születésre esett 1 Down-kór.
Az elmúlt években számuk emelkedett és elérte a 0,17%-ot.
A Down-kórral sújtott embereknek különböző fokú tanulási nehézséggel kell szembenézniük, de gyakorta visszamaradottságuk még súlyosabb. Egy részük képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. A Down-kórral sújtott terhességek kb. 30%-a spontán vetéléssel végződik, azonban a születést követően az e rendellenességgel sújtott újszülöttek 90%-a túléli az első, kritikus évet. A Down-kórosok egyharmada súlyos szívrendellenességgel születik. Jelenleg a Down-kórral sújtott emberek várható életkora kb. 60 év, 40 év fölött bizonyos esetekben az Alzheimer-kórhoz hasonló agyi elváltozások fejlődnek ki.
Edwards-kór (18-as triszómia)
Az Edwards-kór ritka és általában az élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. A szőrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 7000. terhességben fordul elő.
Idegcső- (velőcső-)záródási rendellenesség
Az idegcsőzáródási rendellenesség (agy- és koponyahiány, valamint nyitott gerinc) az egyik leggyakoribb súlyos fejlődési rendellenesség. A modern megelőzési módszerek és a magzati diagnosztika hiányában 1000 újszülöttből 3-at sújtana ez a rendellenesség. Mára azonban oly mértékben fejlődött az ultrahang-diagnosztika, hogy az ilyen típusú rendellenességek nagyon jó hatékonysággal kiszőrhetők és a szőrővizsgálat keretében vizsgált AFP érték már csak adalékként szolgál a szakszerően és megfelelő terhességi időben elvégzett ultrahang-vizsgálat mellett.
A Quartett-teszt elvégzésének módja
A vizsgálat a várandósság második trimeszterében végezhető. A betöltött 15. és 20. hét között - optimálisan a 16. héten történik az anyai vérvétel. Az anyai vérben az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen oestriol, az inhibin-A (inhibin), és a human chorionic gonadotrophin szabad ß-egységének (free ßhCG) szintje kerül meghatározásra.
A Quartett-teszt eredményének kidolgozása
A szőrővizsgálat két csoportra osztja a vizsgált várandósokat. Amennyiben a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására, a vizsgálat eredménye pozitívként kerül meghatározásra. Azoknál a várandósoknál, akiknél alacsony a kockázat, negatív a szőrővizsgálat eredménye.
Pozitív eredmény
A vizsgálat eredménye pozitív, ha a kockázat magas a Down-kór vagy az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására.
Pozitív eredmény a Down-kórra
A vizsgálat eredménye akkor pozitív, ha a kockázat magas a Down-kór előfordulására, az anyai életkor és az anyai vérben vizsgált négy jelző értékelésével.
Amikor a Quartett-tesztnél az 1:250 (0,4%) vagy annál magasabb kockázatot pozitív eredménynek minősítjük és a kiszőrtek - a Tesztet elvégzők várhatóan 5 %-a - körében megtörténik a magzati kro-moszómavizsgálat, a Quartett-teszt, a Down-kórral sújtott terhességek 76%-át tudja kiszűrni.
Pozitív eredmény az idegcsőzáródási rendellenességre
Amennyiben az AFP szintje két és félszerese a normális mediánértéknek (2,5 MoM), vagy annál magasabb, a szőrővizsgálat eredménye pozitívnak minősül, az adott terhességben emelkedettebb kockázattal számolunk a koponyahiány illetve a nyitott gerinc előfordulására. Ezzel a módszerrel az idegcsőzáródási rendellenességek több mint 86%-a kiszőrhető. (Az emelkedettebb AFP szint esetén korábban javasolták az amniocentesis révén nyert magzatvíz mintán az AFP szint mérését, így tisztázva azt, hogy az eltérés a magzatból ered-e. Azonban ez a megállapítás nem ad diagnózist a rendellenesség esetleges jelenlétére, hiszen az idegcsőzáródási rendellenesség egyértelmő laboratóriumi kimutatására nincs lehetőség. Ezért manapság, az ultrahang-diagnosztika jelentős minőségi fejlődésével az alapos, irányzott ultrahang-vizsgálat alkalmazása került előtérbe, az ilyen típusú rendel-lenesség külső jegyeinek vizsgálatára.)
Negatív eredmény
A szőrővizsgálat eredménye negatív, ha a kockázat a Down-kór (egyéb más számbeli kromoszóma-rendellenesség), illetve az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására alacsony.
A szőrővizsgálat a rendellenesség jelenlétét kizárni nem tudja.
Mi a teendő pozitív eredmény esetén?
Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, mert a kockázat magas a Down-kór vagy más számbeli kromoszóma rendellenesség előfordulására, a magzati kromoszómavizsgálat elvégzése javasolt.
A magzati kromoszómavizsgálat elvégzéséhez magzati sejt győjtése szükséges, amely 12-16. terhességi hétben magzat burokboholy mintavételezéssel (chorion biopsia - CVS), a 16-20. terhességi hétben magzatvíz mintavételezéssel (amniocentesis - GAC) végezhető. Ha a szőrővizsgálat eredménye azért pozitív, mert az idegcsőzáródási rendellenesség kockázata magas, alapos, célirányos ultrahang-vizsgálat elvégeztetése javasolt a 18-20. terhességi hétben.
A vizsgálat hatékonysága
A vizsgálat találati aránya (DR)
A rendellenességgel sújtott terhességek azon százaléka, ahol a szőrővizsgálat eredménye pozitív -wátlagosan 76% a Down-kórra, 86% a nyitott gerincre és közel 100% a koponyahiányra.
Az álpozitivitás aránya (FPR)
A rendellenességgel nem sújtott terhességek azon százaléka, ahol a szőrővizsgálat eredménye pozitív. Amennyiben a Quartett-teszt álpozitivitás arányát 5%-on rögzítjük a Down-kórra, és az 1:250 vagy a feletti kockázatot minősítjük pozitívnak, az átlagos találati arány 76%. Annak valószínősége, hogy a szőrővizsgálat pozitívitása esetén, a magzati kromoszómavizsgálat valóban rendellenességet igazol (OAPR) 1:30. Az idegcsőzáródási rendellenesség esetében az álpozitívitás aránya kb. 1%. E rendellenesség esetén az OAPR 1:20.
Az anyai életkor szerepe a vizsgálati eredmény értékelésében
Előrehaladottabb korú várandósoknál gyakoribb a pozitív eredmény, mivel az anyai életkorral nő a Down-kór előfordulásának kockázata.
A Down-kór kialakulásának kockázata az anyai életkor függvényében.
A szőrővizsgálatban értékelt jelzők
A Down-kórral sújtott terhességek esetében, a második trimeszterben (15-20. terhességi hét között);
- az anyai vérben mért AFP- és oestriol-szintek általában alacsonyabbak (kb. háromnegyede a rendellenességgel nem sújtott terhességekének),
- az inhibin- és szabad ß-hCG-szintek általában magasabbak (a duplája a rendellenességgel nem sújtott terhességekének).
Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja változik a terhességi korral. Az AFP és az oestriol növekszik, a szabad ß-hCG csökken, az inhibin pedig csökken a 17. hét előtt és növekszik a 17. hét után. Annak érdekében, hogy ezek a változó értékek a terhesség minden szakaszában értelmezhetőek legyenek, a jelzők az azonos terhességi korú, rendellenességgel nem sújtott terhességeknél megfigyelt mediánérték szorzataként (MoM) kerülnek kifejezésre.
A jelzők eredményének hatása a Down-kór kockázatának alakulására
A grafikonok a rendellenességgel sújtott, illetve nem sújtott terhességek eloszlását mutatják
a különböző jelzők (markerek) értékeinek tükrében. A két görbe metszéspontja az érték, ahol a Down-kór előfordulásának kockázata megfelel a népességre vetített átlagos előfordulási értéknek. A grafikonokat megfigyelve látható, hogy ha az AFP- és az oestriol-értékek 0,84 MoM alatt, az inhibin- és a szabad ß-hCG-értékek 1,3 MoM, illetve 1,6 MoM felett vannak, a Down-kór kockázatának emelkedését, míg az értékek ellentétes irányban való elhelyezkedése a kockázat csökkenését jelenti.
A szőrővizsgálat eredményét befolyásoló tényezők
Terhesség kora
A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a markerek MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahang-vizsgálat szükséges.
Anyai testsúly és etnikai csoport
A vérmarkerek szintje általában alacsonyabb a nagyobb testsúlyú, míg emelkedettebb az alacsonyabb testsúlyú nők esetében. Az AFP és a szabad ß-hCG értékei általában magasabbak az afrikai eredető asszonyoknál, mint az európaiaknál.
Ikerterhesség és inzulinfüggő cukorbetegség
Az AFP, az oestriol, az inhibin és a szabad ß-hCG emelkedettebbek ikerterhességeknél. Az AFP-szint általában alacsonyabb (kb. 16%-kal), míg az oestriol- és az inhibin-értékek kismértékben alacsonyabbak (6, illetve 12%-kal) az inzulinfüggő cukorbeteg várandósoknál.
Dohányzás
A szabad ß-hCG 20%-kal emelkedett dohányzó várandósok esetében.
IVF+ET
A szabad ß-hCG 10%-kal emelkedett asszisztált úton fogant terhességek esetében.
A MoM-értékek megállapítása ezen tényezők figyelembevételével történik.
Összefoglalás
A Down-kór előfordulásának kockázata a várandós életkorának előrehaladtával növekszik. Míg 30 éves korban a Down-kórral sújtott terhességek előfordulása minden 1000-dik várandósnál várt, 40 éves korra ennek gyakorisága már több mint 10-szeresére növekszik. A Down-kór gyakorisága hazánkban korábban 0,12% volt, tehát 800 születésre esett 1 Down-kór. Az elmúlt években számuk emelkedett és elérte a 0,17%-ot. A kromoszóma rendellenességek jelenlétét a terhességben, a magzati kromoszóma-vizsgálat igazolja, amelyhez magzati sejt győjtésére van szükség. A mintavételezés azonban 1-2%-os spontán vetélési kockázattal jár. Így nem kis dilemma egy olyan orvosi vizsgálatot ajánlani, ahol a beavatkozás szövődmé-nykockázata sokszor nagyobb, mint a várható rendellenesség kockázata. Korábban a magzati kromoszómavizsgálat szükségességének megítéléséhez a várandós életkora volt az elsődleges szempont. Manapság, a komplex szőrővizsgálatok fejlődésével az adott várandósságra, pontosabban elvégzett kockázatbecslés végezhető és ez által alaposabban dönthetünk a beavatkozással járó, diagnózist adó módszer alkalmazásáról.
